ONDS: miért van 41%-os short interest, és miért nem az, aminek látszik - TraderBázis
Cikk2026. augusztus 12.Frissítve: 2026. szeptember 4.Ingyenes
ONDS: miért van 41%-os short interest, és miért nem az, aminek látszik
Sokan érdekeltek vagytok ONDS-ben és én is elég sokat tradelem. Most éppten nincs nyitott pozim a holnapi jelentés miatt. Elég sok elemzést olvastam a cégről és egy dolog mindig szemet szúr. Mennyire vakon vannak az elemzők akik nem értik miért van ekkora short interest egy ilyen nagy jövővel rendelkező cégnél. Elmagyarázom.
TraderBázis/olvasási idő: kb 7 perc
Oktatási tartalom, nem befektetési tanácsadás. Kockázatok
Az Ondas eredetileg egy jelentéktelen kis cég volt. Ipari rádiós hálózatokat épített vasutaknak és közműveknek. Ez a rész ma is megvan (Ondas Networks néven), de már alig számít.
Ami ma az az az elmúlt két évben, főleg az elmúlt egy évben állt össze, felvásárlásokból.
A cég ma nagyjából három dolgot csinál:
1. Drónelhárítás. Nem ők repülnek — ők azt oldják meg, hogy más ne repülhessen. Ez a Sentrycs nevű izraeli leányvállalat. A technológia lényege, hogy nem lelövi és nem is zavarja a drónt (ami egy stadionban vagy repülőtéren katasztrófa lenne), hanem rádión "beszél" vele: azonosítja, megmondja hol a pilóta, és szükség esetén átveszi az irányítást.
Ez működött a 2026-os focivébé több helyszínén, és most, augusztus 7-én jelentették be, hogy a Jacksonville Jaguars is ezt fogja használni az EverBank Stadionban a szezonban. Ők az első NFL-csapat, amelyik nem csak észlelni akarja a drónokat, hanem kezelni is. Ezen felül a Sentrycs technológiája bekerül a Lockheed Martin egyik drónelhárító rendszerébe is.
Ez a sztori jó része, amit a piac szeret: a stadionok, repülőterek és kritikus infrastruktúra körüli drónkérdés nem fog magától megoldódni.
2. Katonai drónok és autonóm rendszerek. Ide tartozik a legnagyobb üzlet, a DZYNE Technologies
amit július 2-án zártak le 876 millió dollárért. A DZYNE hosszú repülési idejű felderítő drónokat gyárt (Ultra), plusz drónelhárító eszközöket és olcsó, "eldobható" autonóm rendszereket. 337 alkalmazott, hat gyár. A cég szerint ez idén 191 millió dollár bevételt hoz.
Emellett megvették a brit Rotron Aerospace-t (hajtóművek és hosszú hatótávú drónok, a brit hadügyminisztériummal jó kapcsolatokkal)
, a Bird Aerosystems-t (repülőgépek rakétavédelme), a World View-t (sztratoszférikus megfigyelés), az Omnisys-t (katonai tervezőszoftver, kb. 200 millió), és az INDO Earth Moving-ot (nehéz munkagépek, 140 milliós katonai szerződéssel).
A weboldalon és a Discord csoportban megosztott minden információ, jelzés, elemzés vagy vélemény kizárólag oktatási és bemutató célt szolgál. Ezek nem minősülnek pénzügyi tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. A kereskedés jelentős kockázattal jár, és nem alkalmas minden befektető számára. A múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli eredményeket. Mindenki saját felelősségére kereskedik.
3. Infrastruktúra-ellenőrzés drónnal. Ez a skót Cyberhawk, kb. 125 millióért, 40 országban, 300+ ügyféllel, főleg energetikai és közműcégeknél. Ez az egyetlen darab a listán, ami már most nyereséges és stabil, ismétlődő bevétele van. Ez az üzlet még nem zárult le, a harmadik negyedévben várható.
Összefoglalva: hat felvásárlás egyetlen évben, plusz egy hetedik folyamatban. A menedzsment 2026-ra legalább 525 millió dolláros bevételt ígér, szemben a korábbi 390 millióval.
Mi az a short interest?
Shortolni annyit tesz, hogy kölcsönkérsz egy részvényt valakitől, azonnal eladod, és később visszaveszed, hogy visszaadhasd. Ha közben esett az ár, a különbség a tiéd. Aki shortol, az arra fogad, hogy lefelé megy.
A "short interest" azt mutatja, hogy a szabadon forgó részvények hány százaléka van pont ilyen kölcsönvett-és-eladott állapotban. Az -nél ez július közepén 43,9% volt. Ez brutálisan magas. Egy átlagos részvénynél 2–5%.
Innen jön az ösztönös következtetés: ha ennyien fogadnak ellene, ott biztos van valami, amit én nem látok.
Na, itt kezdődik a probléma.
A január 12-i üzlet, ami mindent megmagyaráz
Januárban az eladott egy milliárd dollárnyi részvényt egyetlen intézményi befektetőnek. De nem egyszerűen részvényt adtak el neki. A csomag így nézett ki:
kapott részvényt (és részvény helyett úgynevezett előre kifizetett jegyeket, ami gyakorlatilag ugyanaz)
és minden egyes darabhoz kapott 2 db warrantot
A warrant egy jegy, ami feljogosít, hogy a jövőben fix áron vegyél részvényt. Itt a fix ár 28 dollár volt, a lejárat 7 év, és azonnal élt. Összesen 121,58 millió ilyen jegy ment ki.
És most jön a lényeg: a befektető 17,5%-kal a piaci ár fölött fizetett a részvényért. 16,45 dollárt, amikor a piacon 14 körül volt.
Senki nem fizet 17,5% felárat egy részvényért. Ez a szereplő nem részvényt vett. A jegyeket vette meg, és a részvényt csak azért kellett elfogadnia, mert így volt csomagolva.
Képzeld el, hogy veszel egy házat 17,5%-kal drágábban, mint amennyit ér, de kapsz hozzá két bónuszjegyet, amivel 7 éven belül bármikor megvehetsz két másik házat fix áron. Nem a házért fizettél. A jegyekért.
És innen jön a short
Ha neked van egy hatalmas jegycsomagod, ami akkor ér sokat, ha felmegy az ár, akkor nem szabad ezen felül még részvényt is tartanod. Túl nagy lenne a kockázat. Amit csinálsz: shortolod az alaprészvényt, hogy semlegesítsd.
Ez nem fogadás lefelé. Ez biztosítás.
És az előre kifizetett jegyeknél még durvább: azok gyakorlatilag részvények, csak még nincsenek beváltva. Ha ezek ellen shortolsz, az egy teljesen zárt, kockázatmentes pozíció. Ez a short soha nem fog a piacon visszavásárolni. Amikor le kell zárnia, egyszerűen beváltja a jegyet és leszállítja. Nulla vételi nyomás.
Durva becsléssel ez az egy üzlet önmagában 80–100 millió shortot magyaráz meg a 229 millióból. Vagyis a szám nagyjából harmada-fele nem az, aminek látszik.
De a maradék igen. Ne értsd félre, nem azt mondom, hogy nincs valódi medve az -ben. Van de nem 41%-nyi.
A többi ok, sorrendben
A DZYNE eladói is shortolnak — és ennek dátuma van. A DZYNE tulajdonosai 200 millió dollár készpénzt és kb. 85 millió Ondas részvényt kaptak. Ettől ők lettek a cég egyik legnagyobb tulajdonosa, kb. 13,8%-kal. A részvények több mint fele 6 hónapos zárolás alatt van, vagyis januárig nem adhatják el.
Ha te kapnál 675 millió dollárnyi részvényt, amit fél évig nem adhatsz el, mit csinálnál? Shortolnál ellene, hogy befagyaszd a mai árat. Ez teljesen bevett gyakorlat. Ez megint olyan short, ami nem fogadás, hanem biztosítás és ami 2027 januárjában magától eltűnik.
A részvényszám felrobbant. Tavaly ilyenkor kb. 110 millió részvény létezett. Most 570 millió. Egy éve fizikailag nem lehetett 200 millió részvényt shortolni, mert nem volt honnan kölcsönkérni. Most van. A magas százalék részben egyszerűen azt jelenti, hogy végre lehetséges.
A cég sorozatosan bocsát ki papírt. Nézd vissza a felvásárlási listát: a DZYNE-nél 675 millió dollárnyi részvény ment ki. Ez nem hiba, ez a stratégia — a cég részvényt nyomtat és céget vesz belőle. Egy ilyen céget shortolni a világ egyik legrégebbi trade-je, mert a cég maga gondoskodik az utánpótlásról.
És van valódi bearish érv is. 5,2 milliárd dolláros értékeltség egy olyan cégre, ami még nem termel nyereséget, és aminek az 525 milliós bevételi célja jelentős részben olyan cégekből jön, amik pár hete kerültek a könyvekbe. A medve nem azt mondja, hogy a drónpiac rossz. Azt mondja, hogy ez már benne van az árban, és a részvényszám gyorsabban nő, mint bármi más.
A legtöbb kitörés azért fullad ki mert a a nagy warrant-tulajdonos egy olyan pozíciót tart, aminek van egy kellemetlen tulajdonsága:
ahogy megy fel a részvény, egyre többet kell shortolnia. Nem azért, mert utálja a céget, hanem mert a jegyei értéke nő, tehát a biztosítást is növelni kell.
És fordítva: ha esik, visszavásárol.
Vagyis van a piacon egy szereplő, aki automatikusan eladja az erőt és veszi a gyengeséget. Ez pontosan az, ami tompítja a mozgást mindkét irányba.
Ehhez add hozzá, hogy:
a 28 dolláros warrant-strike egy plafon a történet fölött: ha valaha odáig megy, 121 millió új részvény özönlik be
570 millió részvény mellett soha nincs szűkösség, mindig van, aki eladjon
ha magas az ár, a menedzsment megtanulta, hogy azt papírra váltsa és céget vegyen belőle
Ezért nem működik itt a klasszikus "magas short interest = squeeze" logika. A napi forgalom 60–90 millió körül van, a shorthoz képest ez néhány nap. Nem szoros. És a mennyiség nagy része hedge, ami nem tud pánikba esni.
Mi kell ahhoz, hogy tényleg kitörjön?
Négy dolog, fontossági sorrendben:
1. A jelentésben könyvelt bevétel legyen, ne csak megrendelés. Ez a legnagyobb kérdés. Az folyamatosan jelent be szerződéseket, és ezek valósak. De a megrendelés még nem árbevétel. Augusztus 13-án, nyitás előtt jön a második negyedév. A DZYNE csak július 2-án zárt, tehát abban a negyedévben még nincs benne. Vagyis a puszta Q2 szám önmagában valószínűleg nem lesz látványos, és ez fontos: a piac a kilátásra fog reagálni, nem a múltra.
2. Ne jelentsenek be új részvénykibocsátást. Ha a jelentéssel egy időben jön egy újabb tőkebevonás, az azonnal megöli a mozgást. Ez a legnagyobb egyedi kockázat.
3. Csökkenő készpénzégetés. Meg kell mutatni, hogy a hat felvásárolt cég nem csak bevételt hoz, hanem költséget is fed. A menedzsment 40–50%-os fedezetről beszélt a DZYNE-nél — ezt látni akarjuk a valóságban is.
4. A kölcsönzési díj emelkedjen. Ha egyre drágább lesz shortolni, az azt jelenti, hogy nő a valódi short aránya a hedge-elthez képest. Az a rész squeeze-elhető. A zárt, biztosított rész nem.
Technikailag a 9,5–10 dolláros zóna a kérdés. A februártól júniusig tartó egész sávozás alja ott van, ami azt jelenti, hogy ott ül egy csomó ember, aki drágábban vett és menekülne. Egy egyszerű átszúrás nem elég, ott záró napokra van szükség.
A tanulság, ami túlmutat az -en
A magas short interest önmagában nem információ. Nem azt jelenti, hogy "valaki tud valamit".
Ami viszont igaz: a magas short interest erősen együtt jár olyan dolgokkal, amik amúgy is rosszak — folyamatos részvénykibocsátás, készpénzégetés, drága értékeltség. Nem a short a probléma.
Az -nél nem attól kell tartani, hogy a shortosok tudnak valamit. Attól, hogy 570 millió részvény van, felette 121 millió warrant, és egy menedzsment, ami megtanulta minden emelkedést papírrá váltani.
Ez nem jelenti, hogy nem lehet benne pénzt keresni. A stadionos, repülőteres drónelhárítás valós piac, és az Ondas most tényleg ott van a közepén. Csak azt jelenti, hogy tudnod kell, milyen játszmában ülsz.
